Az építőkocka egy olyan játék, amely már önmagában is vonzó a gyermekek, de a felnőttek számára is. Van abban valami különlegesen megnyugtató, amikor egy simára csiszolt és lefestett kockát kézbe vesz az ember. Ha pedig ez fa építőkocka, még a szívünk is megdobban. Nem hiszem, hogy ez veled, vagy a gyermekeddel ne így lenne. Gondolkoztam is rajta, miért szeretjük annyira a fa építőkockákat.

Arra jutottam, ennek több oka is van:

• a fa az emberben lévő természet megjelenítése;

• a letisztult formák bennünket is „megtisztítanak”, nyugtatnak;

• a fa építőkockákkal való játék pedig mindenkit teljesen kikapcsol, amolyan igazi relax.

A Bajo egy lengyel-magyar családi vállalkozás, amely már több mint 25 éve tervez és készít fejlesztő fajátékokat. Egyszerűen odáig vagyok értük. Wojciech Bajor, egyetemi építész és alaptervező „fogta a családját” és a Kárpát-hegység lábánál létrehozták a Bajo játékok otthonát. Azokét a játékokét, amelyek mind a mi, mind a gyermekeink bizalmát hosszú évek óta élvezhetik. Nem véletlenül.

A „Heuréka!” kifejezést biztosan ismered és hallottad már, de vajon mi az a heurisztika (https://hu.wikipedia.org/wiki/Heurisztika) és hogy jönnek ide a gyermekjátékok.

Anélkül, hogy teljes filozófiai és szómagyarázó részletekbe belemennék, a heurisztika tulajdonképpen egy feladatmegoldási módszer.

Olyan „gondolkodás”, amelynél az egyértelmű és nyilvánvaló megoldások helyett a korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával cselekszünk. A gyerekekre vonatkoztatva ez tipikusan az egyszerű tárgyakkal történő nyíltvégű játékot jelenti.

A Nyílt végű vagy zárt végű játékot válasszunk? című blogbejegyzésemben részletesen leírtam, mire is jók a nyíltvégű játékok, miért fontos, hogy szorgalmazzuk ezt a gyermekeinknél. Ma ezt a gondolatmenetet egészítem ki a heurisztikus játékokkal.

Nyílt végű lehet egy pénzügyi lízing, egy matematikai egyenlet, de még egy feltett kérdéssor is, bár azt hivatalosan kiegészítendő kérdésnek hívjuk. De hogyan lehet egy játék zárt vagy nyílt végű? Bármilyen meglepő, lehet, és különbséget is teszünk köztük. Hogy mi alapján és miért, az azonnal kiderül.

Tudjuk jól, hogy a játszás, a játékok célja a szórakozás mellett a fejlesztés is. Születésünktől fogva játszunk valamivel, és a gyermekeink egészséges fejlődésének alapfeltétele is a játék. De nem mindegy, hogy mikor mivel és hogyan játszanak. Máshogy fejlesztenek a nyílt végű és máshogy a zárt végű játékok, máshogy hatnak a gyermekekre, és ennek megfelelően más célt is szolgálnak.

Iskolás lett gyermekünk. Igazán nagyfiú, nagylány már. Önállóan öltözik, önállóan eszik, rengeteg önálló gondolata, ötlete van. Igazi mini felnőtt. Éppen ezért sok szülő esik abba a csapdába, hogy úgy is kezeli őt: felnőttként. Pedig a gyermekek életében ez egy nagyon érzékeny és nehéz, ám izgalmas időszak. Az iskolával új élet kezdődik számukra, új szabályok, új helyzetek, új társak. Nagyon sok ismeretlen „dologhoz” kell igazodniuk és alkalmazkodniuk, amelyben segítségre van szükségük. Ne legyünk fáradtak hozzá! A gyermekeknek most talán sokkal nagyobb szükségük van ránk, mint valaha.