A weboldal cookie-kat (sütiket) használ a weboldal működése, a felhasználói élmény növelése és statisztikai célokból. A weboldal által használt cookie-k személyes adatkezeléséhez hozzájárulok.

További információt az Adatkezelési Tájékoztatóban talál.

Termékek Menü

Népi hangszerek, és amit tudnod kell róluk

Ismerd meg az igazi népi hangszereket és ezek gyerekeknek készült változatait is  smiley

Kasztanyetta:

Spanyolul castañuelas, jelentése "kicsi gesztenye". A kasztanyetta jellegzetes hangú, páros spanyol népi ütőhangszer. Elnevezését a gesztenyéhez nagyon hasonlító alakja miatt kapta. A hangot a két, azonos méretű és egymással szembe fordított általában fából készült, zsinorral összekötött homorú lapocskák összekoccanása adja.

                                    

Rumbatök:

Másik nevén maracas. Általában párosával használt hangszer, amit rázással szólaltatunk meg. Hagyományosan kiszárított lopótökből készült, melynek belsejébe apró magvakat kavicsokat tettek. A rumbatök indián eredetű hangszer. Csak látszólag könnyű játszani rajta, valójában nagy kézügyességet, sok gyakorlást igényel a különböző hangok megszólaltatása. 

                                                 

Kereplő:

Eredetileg a madarak elijesztésére szolgáló, nagyon jellegzetes hangú hangszer. Három részből áll: egy tengelyből, mely maga a nyél, ezen egy fogaskerék helyezkedik el, melyen egy keret forog, amiben a hangot adó lemez rezeg.

               

Triangulum:

Egyik csúcsánál nyitott, háromszög alakban meghajlított fémrúd. Hívják még fémháromszögnek is. Az egyik legcsilingelőbb hangú hangszer.  Eredete ismeretlen, a késő középkortól fordul elő hangszerábrázolásokon. Az eredeti triangulumok zárt háromszögek voltak, sőt néha trapéz formájúak is, amikre fém gyűrűket fűztek fel. Megszólaltatása nagy pontosságot és dinamikai érzéket követel.

Cintányér: 

A cintányér másik neve réztányér. Vékony, fémötvözetből készült, kerek, középen lyukas tányér, amelyet párosával egymáshoz ütnek, vagy dobverővel szólaltatnak meg. A dobfelszerelések általában tartalmaznak lábban irányítható lábcint is (két összefordított cintányérból áll). Eredete ismeretlen, valószínűleg elődai ázsiai hangszerek és az antik kümbala lehettek.

               

Furulya:

A furulyát más néven blockflötének, egyenes fuvolának vagy csőrös fuvolának is nevezik. A különböző hangmagasságokat hanglyukakkal és oktávátfúvással lehet képezni. A reneszánsz és a barokk zene kedvelt hangszere volt. Eredete nem tisztázott, az ókori kelták és germánok által hátrahagyott leletekben is található hasonló hangszer, de a muszlik eredet sem kizárható.

       

Szájharmonika:

Hívják még herflinek és pofagyalunak is. A hangszerjátékos közvetlenül a szájával fújja a hangszerbe a levegőt, amely rezgésbe hozza a hangszer belsejében elhelyezkedő fémlapokat. A különböző hangmagassághoz más-más méretű fémlapok tartoznak, amelyek két, egymással ellentétes irányba fektetett sorban helyezkednek el. Ennek köszönhetően a fújt és a szívott levegő is megszólaltat egy-egy hangot. 

                   

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Blog