Az építőkocka egy olyan játék, amely már önmagában is vonzó a gyermekek, de a felnőttek számára is.

Van abban valami különlegesen megnyugtató, amikor egy simára csiszolt és lefestett kockát kézbe vesz az ember. Ha pedig ez fa építőkocka, még a szívünk is megdobban. Nem hiszem, hogy ez veled, vagy a gyermekeddel ne így lenne. Gondolkoztam is rajta, miért szeretjük annyira a fa építőkockákat.

Arra jutottam, ennek több oka is van:

• a fa az emberben lévő természet megjelenítése;
• a letisztult formák bennünket is „megtisztítanak”, nyugtatnak;
• a fa építőkockákkal való játék pedig mindenkit teljesen kikapcsol, amolyan igazi relax.

Hogyan fejleszt a fa építőkocka?

Figyeld csak meg a gyermekedet, amint éppen építőkockázik. Amikor tornyot épít, vagy éppen hidat, házat, erősen koncentrál, aztán euforikus örömmel konstatálja a végeredményt. Bizony, a fa építőkockákkal való játéknak fantasztikus hatásai vannak. Nézzük is meg sorba, melyek ezek.

Karen Hewitt játéktervező például 3 rendeltetési csoportba sorolja a kockajátékokat:

• fejlesztő és oktatási eszközök,
• kulturális érzékenyítő eszközök, valamint
• a tiszta formák megismerését és az építés megtapasztalását segítő eszközök.

Tudom, hogy ez így most túl komolyan hangzik, nem is akarlak fárasztani a részletekkel, de a lényeget szeretném kiemelni.

Amikor fa építőkockát adunk a gyermekek kezébe, azzal megismertetjük velük:

• az anyagokat,
• a formákat,
• az elemek összefüggéseit (hogyan lehet őket egymásra pakolni),
• és rejtetten még egy kis fizikát is: a gravitáció és a statika nagy úr! Aminek dőlnie kell, az dőlni is fog.

Az építőkockák használata tehát ősi jelenség, de a ma ismertek kifejlesztése két pedagógushoz köthető. Bevallom, egy kicsit utánajártam a témának, így bukkantam rá Friedrich Fröbel és Caroline Pratt nevére, akik életüket szentelték reformpedagógiai törekvéseiknek.

Friedrich volt az első pedagógus, aki fakockákat használt az óvódákban. Skaliczki Judit építésznél olvastam, hogy a német pedagógus így akarta a geometriát és az egység-részek viszonyát megtanítani a gyerekeknek. Pratt ezt az elvet vitte tovább, de ő nagyobb hangsúlyt fektetett a szabadjátékra, a kreativitás fejlesztésére.

A fa építőkockák ugyanis zártvégű és nyitott végű játékokként is tökéletesen működnek, hiszen miért ne készülhetne először vár, aztán kígyó is ugyanazokból az elemekből, igaz?

Ott van például a Bajo 102 darabos színes építőkocka-készlete. A gyermeked építhet belőle babaházat, de bármilyen geometriai alakzatot is, sőt megtanulhatja a segítségével a számokat és a színeket. Az Anyaparadicsom webshopjában is kapható Bajo, Grimm's és PlanToys játékokat azért is szeretem nagyon, mert csodálatos a tapintásuk, és önkéntelenül játékra hívnak. Még engem is. És téged? Te hogy állsz az építőjátékokhoz?