Nincs ember, aki ne ismerné a puzzle-t, vagy – ahogy hazánkban inkább mondjuk – a kirakós játékot. Ezerféle létezik belőle: kicsi, nagy, 2D-s, 3D-s, kétdarabos, többezer darabos. De azt már kevesen tudják, hogy miért is született meg a puzzle.
A világ első puzzle játéka
A legelső kirakós tanítási céllal készült. John Spilsbury térképkészítő és rézmetsző Angliában találta ki, hogy a tanítványainak könnyebben elmagyarázhassa Nagy-Britannia területeit, a grófságok határait. Egyszerűen fogott egy hatalmas fatérképet, és darabokra fűrészelte. Úgy gondolta, a gyerekek így könnyebben maguk elé tudják képzelni hazájukat, és hamarabb meg is jegyzik az egyes területeket.
Igaza volt. A puzzle segített a memorizálásban és a koncentráció fejlesztésében is. 1763-at írtunk akkor.
A puzzle ma
Azóta sokat egyszerűsödött a kirakósok elkészítési módja, megjelentek a fülecskék is a darabokon, és a puzzle célja is módosult valamelyest. Hiszen most már nem taneszközként, hanem elsősorban játékként tekintünk rá. Na de milyen jó játékként, igaz?
A puzzle – szerintem nyugodtan kijelenthetjük – mindenki kedvence, aki nem áll hadilábon a rejtvényekkel és a türelemmel.
Mert ez utóbbi nagyon fontos. Ahhoz, hogy egy nagyobb puzzle-t kirakhassunk, végtelenül türelmesnek (is) kell lennünk. De mi a helyzet, ha nem vagyunk azok? Mit tegyünk akkor, ha a gyermekünk sem az?
A puzzle türelemre tanít
Elsődleges alapszabály, hogy soha ne a legnehezebb kirakóssal kezdjünk. Ebben az esetben ugyanis hamar feladnánk az egészet, hiszen nem lenne sikerélményünk, és valószínűleg annyi helyünk vagy időnk sem, amelyet a kirakós igényelne. Ráadásul a gyerekeknek sem mutatnánk így jó példát, igaz?
Ezért szerencsésebb, ha fokozatosan haladunk, és a gyerekeknél is a megfelelő korosztálynak szóló kirakósokkal próbálkozunk. Szerencsére ma már korosztályok szerinti csoportosításban találjuk meg a fejlesztő kirakókat a boltok polcaink, ahogyan az Anyaparadicsom webshopjában is.
A puzzle az egyik legjobb fejlesztő játék
Fejleszti
-
a logikai gondolkodást,
-
a finommotorikát,
-
a koncentrációt,
-
a monotonitástűrést,
-
a vizualitást,
-
az észlelést,
-
a térlátást és tájékozódást,
-
a kitartást,
-
a kudarctűrést,
mellette pedig szórakoztat, és ha elkészül a mű, sikerélményt is okoz.
