Webáruházunk sütiket használ a lehető legjobb szolgáltatás nyújtása érdekében. Az oldal használatával elfogadja, hogy sütiket helyezünk el a böngészőjében.
Termékek Menü

Játék a szabadban, avagy miért fontos a friss levegő

Játék a szabadban, avagy miért fontos a friss levegő

A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a gyerekeknek lehetőleg minden nap friss levegőre, napfényre van szüksége. A napfény hatására termelődik a szervezetben a D-vitamin, ami a csontok egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Az infravörös sugaraknak pedig gyógyító hatásuk is van.

A levegő mozgása és a hőmérséklet változása stimulálja a bőrt, az egész szervezet működésére hatással van. Azok a gyerek, akik megfelelő időt töltenek a friss levegőn, kevesebbet betegszenek meg vagy könnyebben túlesnek rajta. A friss levegőn eltöltött idő után jobban is alszanak.

A gyermekek személyiségére is építő hatással van a természet. A picik már egészen kis koruktól érdeklődnek a környezetük iránt, megfigyelik a természetet, így nyitottabbak lesznek, személyiségük színesebbé válik.

Mik azok a szellemi és fizikai hatások, amik miatt mindenképp érdemes minden nap a friss levegőre menni:

- már 15 perc a szabadban is jelentős mértékben javítja az iskolás gyerekek teljesítőképességét, koncentrációját és a memóriáját

- a szabadban végzett játék, fejleszti a kreativitást, mert maguknak kell kitalálni, melyik tárggyal, hogy lehet játszani (emlékezzünk csak gyerekkorunkból a gyermekláncfűből font nyakláncra vagy koszorúra)

- javul a gyermek döntéshozatali mechanizmusa, fejlődik az önállósága és a szervezőképessége

- a gyerekek könnyebben teremtenek kapcsolatot egymással, fejlődik a szociális képességük

- a friss levegő jó hatással van a lelki- szellemi kedélyállapotra, a szabad mozgás energiát szabadít fel, vidámságot teremt

- a szabadban számos olyan tevékenység megtanítható a gyermeknek, amire az iskolai órákon nincs lehetőség.

Azért vizsgáljuk meg pár tudományos tényt is, csak az érdekesség kedvéért:

Amikor a tudósok a XX. század elején feltalálták az antibiotikumot, azt remélték, hogy ezzel az új gyógyszerrel majd fel tudnak számolni bizonyos betegségeket. Eleinte így is volt, de a rendszeres használat miatt új baktériumok alakultak ki. Sok orvos úgy gondolta, vissza kell térni az ősi gyógyítási módszerekhez, kihasználva a napfény és a friss levegő jótékony hatását.

John Lettsom (1744-1815) receptre írta fel a tengeri levegőt és a napfényt a tuberkolózisban szenvedő gyerekeknek. 1840-ben George Bodington sebész megfigyelte, hogy a szabadban dolgozó emberek, például a földművesek és a pásztorok között nagyon ritkán fordul elő a tbc, míg azok, akik idejük nagy részét zárt helyen töltik, sokkal hajlamosabbak erre a betegségre.

Florence Nightingale (1820-1910), a megfigyelései alapján kötelezővé tette, hogy a kórházi hálótermekbe mindig ugyanolyan friss levegő legyen, mint odakint, persze fontos, hogy a páciensek ne fázzanak meg és előírta, hogy a betegeket érje közvetlen napsütés is. Akkoriban az ágyneműket és a ruhákat is a napon szellőztették.

A modern tudomány mind a mai napig megerősíti ezen feltevéseket. Egy 2011-ben készült tanulmány szerint a rosszul szellőző helységekben rendszeresen tartozkodók között gyakrabban alakul ki légúti fertőzés.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009-ben kiadott irányelvében a kinti levegő beáramoltatását javasolják az egészségügyi intézményekbe, mert az hatékonyan csökkenti a fertőzések kialakulásának kockázatát.

Még egy nagyon érdekes kísérlet, amit az Egyesült Királyság Honvédelmi Minisztériuma végzett. Arra voltak kíváncsiak, hogy egy baktériumokat tartalmazó biológiai fegyver mennyi ideig jelentene veszélyt a levegőbe kerülve. A kísérletet éjszaka végezték, mert a napfény megöli ezeket a baktériumokat. Összesen 2 óra alatt elpusztultak ezek a kórokozók (hihetetlen), míg zárt dobozban, ugyanolyan hőmérséklet és páratartalom mellett 2 óra után ezek a baktériumok még életben voltak.

Nincs mese, a friss levegő gyógyít, egészséges és a gyerekek is jobban alszanak egy kis futkározástól. Szóval irány a természet!!!!!

Tartalomhoz tartozó címkék: Blog
blog comments powered by Disqus
8814c19d3c8735b04b0a7c8874fd29b0